Zéró tolerancia

Nem, most nem az ittas vezetőkkel és a gyorshajtókkal szemben alkalmazott kemény fellépés lesz a téma.

A zéró tolerancia sajnos beköltözött az emberek mindennapi életébe. Arra gondolok, hogy az egymással szemben tanúsított viselkedésünk sokszor kritikán aluli.

Hányszor vagyunk részesei (vagy akár okozói is olyan helyzetnek) amikor a toleránsabb viselkedés eredményesebb lehetne.

 

Mire gondolok?

• Pl. egyes gépjárművezetők magatartására (“nem engedem be, engem se engedett be”, “nehogy már Te legyél a gyorsabb”),
• vagy a parkolásért folytatott közelharcra,
• vagy a buszon az ülőhely “foglalás” intelligenciájára,
• vagy a hangulatra, amikor várakozunk valahol már több mint fél órája,
• de beszélhetünk a fogyatékosokkal, homoszexuálisokkal, vagy akár a más politikai nézetet vallókkal szembeni intoleranciáról is.

 

Hogyan viselkedjünk ilyen helyzetekben?

Úgy gondolom, a kulcsszó a tolerancia.

• Legyünk előzékenyek vezetés közben.
  .
  A tudatos ember a következőképp gondolkodik: Higgadtak, nyugodtak maradunk, nem veszünk rész az országúti “adok-kapok”-ban. Mi lehet a legrosszabb??? Legfeljebb 5-10 perccel később érünk az úti célunkhoz. Na és?
  .
• Mi történik, ha valaki előbb ér oda a buszon a kiszemelt helyhez?
  .
  A tudatos ember nem morgolódik, hisze előbb utóbb úgyis lesz hely a számára. Sőt! Amikor ülőhelye van, akkor is átadja helyét a “rászorulóknak”.
  .
• Tegyük fel, hogy valahol ügyintézés miatt várakoznunk kell. Micsoda elvesztegetett idő…. Minden egyes percben csak még jobban “megy fel a pumpa”
  .
  Gondolkozzunk el ezen egy picit. Felfoghatjuk úgy is, hogy ez egy elvesztegetett idő, mennyi mindent csinálhattam volna ez idő alatt… Na majd ha odakerülök, megmondom neki a véleményem…
  .
  Ám a tudatos ember a következőképp gondolkodik: Mindenki a munkáját végzi, és az az ügyintéző is, akihez kerülni fogok. Nem az ő hibája, hogy ennyit kellett várni, tehát lényegtelen vele konfliktusba keveredni.
  .
  Sőt egy extra tipp: Ha sokat kell várnia, vigyen magával egy könyvet, esetleg tanulni valót. Üsse el hasznosan az időt.
  .

Szóval legyünk előzékenyek, engedékenyek egymással szemben.
Egyrészről jó érzéssel kell, hogy eltöltse az embert 1-1 apróbb “jócselekedet”, másrészről pedig nincs az az ideg, amit a konfliktus okozhat.

 

Az intoleráns ember nem feltétlenül rossz ember

Gyakran bele sem gondolunk abba, hogy egy ember reakciója miért az ami, miért viselkedik úgy, ahogy. Azért mert az intoleráns ember rossz ember lenne? Nem feltétlen! Csak nem jól választja meg az adott helyzetben a reakcióit.

A mai rohanó világban sok olyan helyzet adódik, amelyre stresszel reagálunk. Ha pedig ezt a stresszt nem vezeti le az ember, abból jön feszültség, az intolerancia, és az agresszió.

Pedig tudnunk kell azt, hogy mi magunk szabjuk meg azt, ahogyan egy adott dologra milyen válaszreakciót adnunk. Ha pedig negatív a reakciónk, azzal energiát vonunk el magunktól. Csökken energiaszintünk, hangulatunk is romlik.

 

Gyakoroljuk a toleranciát!

Hogy hol és mikor? A mindennapi éltünkben és mostantól kezdve.

Higgye el nekem, jobban fogja érezni magát!

Sőt! Ha egy picit mindenki toleránsabban viselkedik a másikkal, talán megváltozik ez az egymással szembeni érdektelenség is.

 

---